Mint arról már korábban, a blog indulásánál írtunk, április 13-án a cseh Vít Jedlička jelentette be az addig csak a virtuális térben létező Liberland nevű államának területi igényét Szigára, s ezzel vette kezdetét történetünk. A cselekmény mostani szakaszában érdemes egy kicsit visszakanyarodni arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen mit is kell tudni a miniállam elnökéről?

Az eredetileg politológiát és a közgazdaságot tanuló Vít Jedlička ugyan fiatal, de mégsem tapasztalatlan a politika világában. Már egyetemistaként az euroszkeptikus és szélsőjobboldalinak tartott Brit Függetlenségi Párt elnökének, Nigel Faragénak a videóüzenteit fordította és terjesztette Csehországban. Ebben az időszakban csatlakozott a cseh Szabad Polgárok Pártjához (SSO), melyben ma a Hradec Kralové megyei szervezet elnöke.

Elnöke és egyben szerkesztője a reformy.cz polgári egyesülésnek, melynek weboldalán gyakorta jelennek meg az orosz propaganda szövegeire kísértetiesen emlékeztető hírek.

Talán ennek a kapcsolódásnak is köszönhető, hogy Liberland állam megalakítását szinte elsők között kapta fel a Russia Today és a Szputnyik, míg a mértékadónak számító cseh lapok eleinte nem foglalkoztak vele.

A cseh Szabad Polgárok Pártja (SSO) egyébként egy magát liberális konzervatívnak valló politikai csoportosulás, amely gazdasági és államirányítási kérdésekben liberális, egyéb szempontból (házasság, család, vallás) pedig konzervatív értékeket vall. Nézeteik szerint Európa keresztény, ezért az a fajta kezelése az iszlám hatásnak, amit az EU eddig gyakorolt, az elfogadhatatlan. Emiatt viszont kifejezetten érdekes kérdés, hogy Liberlandet egy vallási és faji szempontból egyenlő és szabad államnak deklarálta, és a több mint 300.000 állampolgárságra váró regisztrált nagy része muzulmán.

Természetesen, az új állam kikiáltása nem az SSO, hanem kifejezetten Vít Jedlička ötlete, így a kettőnek nem feltétlenül kell egymással szinkronban lennie. Az SSO egyébként az évek során sokat változott és a kezdeti antiszemita retorika eltűnőben van megnyilvánulásaikból, ugyanakkor a roma ellenesség állandó napirendi pont. A 2014-es választáson egy képviselőjük, Petr Mach elnök jutott be az Európai Parlamentbe. Az SSO az euroszkeptikus tömörülés tagja, mert elveik szerint Európát szabad nemzetállamok sokaságának kell alkotnia, másrészt elfogadhatatlan számukra a túlburjánzott brüsszeli bürokrácia.

Vít Jedlička a már felsoroltakon kívül jó barátságban van egy másik cseh EU parlamenti képviselővel, Tomáš Zdechovský-val, aki nem rég a Liberland alaptábor lakóit is meglátogatta és megpróbált Szigán is körülnézni. Ő egyébként a Kereszténydemokrata Frakcióhoz tartozik. Kiszólásaiban Vít Jedlička gyakran emlegeti a szláv összetartozás érzését, így első nyilatkozataiban is erre hivatkozott a Szigára bejelentett területi igény jogosságánál. A szláv összetartozás kifejezés viszont Putyin kedvenc szavajárása, de jól cseng a szerb kormány füleiben is.

Természetesen, az elnök úr politikai előélete nem feltétlenül vetíti előre a jövőbeni dolgokat. Sok politikus kóstolgatott bele különböző irányzatokba mielőtt megtalálta volna a saját útját. Az viszont kétségtelenül megállapítható, hogy Vít Jedlička eddigi pályafutása inkább a jobbszélhez köthető.

Liberlandet az úgynevezett libertariánus elvek alapján kívánják felépíteni. Az anarchista elvekre épülő filozófia alapeleme, hogy az egyéni szabadság megelőzi az államot, ezért csak minimális szintű irányítást fogadnak el. Ennek az irányzatnak számos változata van, így létezik jobb és baloldali megközelítés attól függően, hogy ellenzi, vagy támogatja a közös erőforrások kisajátítását.

A Vít Jedlička által megálmodott szerkezet főleg az adómentességre, mint központi témára épül. Ebben az állam szerepe szinte csak a közös érdekek képviseletére és a bűnüldözésre korlátozódik. Az irányításban az elnök mellett egy tízfős testület venne részt, melynek tagjait online szavazással választanák. A többi kérdésben pedig Svájc működéséről vették a mintát, ami nagy teret ad az egyéni kezdeményezéseknek és a népszavazásnak.

A Liberland elképzelés bármennyire is meseszerű, vagy utópisztikus mégis több komoly befektetőt maga mellé tudott állítani, így a támogatók között megtalálható többek között a Bitcoin, ami jelenleg a világ legelfogadottabb úgynevezett kriptovalutája. Ha pedig abból indulunk ki, hogy a támogató Bitcoin elképzelésére is még csak legyintettek egy pár évvel ezelőtt, ma pedig dollármilliárdos forgalmakat bonyolít, akkor még Liberland ügye is komolyra fordulhat.

Az, hogy Liberland csak egy eszköz Vít Jedlička saját politikai karrierjének építésében, vagy pedig tényleg egy komolyan megvalósítandó terv, az csak a jövőben fog kiderülni.

Viszont elvitathatatlan, hogy az elnök úr ráérzett valamire, megmozdított valamit, ami világszerte szimpátiát váltott ki a túlburjánzott államhatalomtól és a korrupciótól megcsömörlött, de tenni akaró emberekben. Az alaptáborban ma a szabad kezdeményezésekre épülő állam eszméjéért lelkesedő fiatalok vannak, akik nem egy emberért, vagy egy üzletért, hanem egy ügyért lelkesednek. Az ő bizalmuk fenntartása, vagy éppen elvesztése lehet a meghatározó Liberland további történetében.

 

A tervezett állam talán legjobb bemutatása az alábbi videón tekinthető meg: